Ma Lilla megint hosszan aludt délután, s mivel vasárnap volt, pihenéssel töltöttem ezt az időt. Olvastam. V. Kulcsár Ildikó:Királynők vendége voltam című könyvét.
Nekem nagyon tetszik az írónő stílusa. A Nők Lapjában is szeretem a cikkeit.
Erről jut eszembe. Nők Lapja. Szeretem ezt az újságot. Anyukámnak jár, s mióta Lilla megszületett, én is olvasom. Eleinte a délelőtti szopizások alatt olvastam el egy-egy cikket belőle, mert olyankor Lilluka általában bealudt a kezemben, de amint letettem az ágyába felébredt. Mivel elég rossz alvó volt, ezért inkább ilyenkor nem tettem le. Szopizáskor magam mellé készítettem egy lapszámot, s mikor elaludt kicsit olvastam. Később már csak esténként tudtam olvasni, amikor Lilla már a kiságyában aludt. Így aztán hamarosan aktuális számot, a húsvétit fogom olvasni, csak éppen egy évvel korábbi évfolyamot.
Visszatérve a könyvre. Szerintem érdekes világot mutat be, s nagyon színesen az írónő. Egy-egy királynős interjú kapcsán az adott országot, illetve az ott tett látogatása során tapasztaltakat, érzéseit osztja meg a maga humoros stílusában.
Tavaly ősszel a mi kis városunkba is ellátogatott Ildikó, egy könyvbemutatóra. Kértem tehát egy óra kimenőt apától, rábíztam Lillát, s elmentem meghallgatni. Tovább tartott egy óránál, de megérte ottmaradni. V. Kulcsár Ildikó már nem 20 éves, de nagyon lendületes, közvetlen, humoros emberke. S nagyon tetszik a pozitív életszemlélete. Amit nem is titkolt, hogy szándékában áll továbbadni. A találkozóra igazából azért mentem el, hogy anyukámnak megvegyem, s dedikáltassam az új könyvét. Mint írtam, a cikkeit már olvastam, de korábbi könyveit még nem. S azután kölcsönkértem anyukámtól egy régebbi könyvét. Hát ez volt a királynős, amit a napokban kezdtem el olvasni.
S most, hogy olvastam, újra eszembe jutott az a találkozás. S amiket ott hallottam Tőle. S igen, igaza van. A pohár legyen mindig félig tele, s nem félig üresen. Mostanában ezt Lillukával kapcsolatban sokszor megélem. Mert vannak nehézségek, akár kudarcok is. S erről nem igazán beszélnek a kismamák. Mert mindezt elnyomja az a kimondhatatlan boldogság, hogy van egy (vagy több) gyermekünk, aki a nyakunkba csimpaszkodik, elolvaszt egy mosolyával, látványosan mókázik, vagy épp csendesen ügyködik... Mostanában egyre gyakrabban élem át ezt az érzést.
Igen, vannak nehézségek, nem minden megy mindig elképzelés szerint, de van egy gyönyörű, egészséges kislányom. Köszönöm Uram!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése