Rendszeres olvasók

2010. szeptember 8., szerda

Első ebéd az oviban

Ma evett először Lilla az oviban ebédet. Illetve, hogy evett-e, s mennyit azt talán sosem fogom megtudni igazából. S gyanítom a többi napon is így lesz ez. Az óvó néni azzal fogadott, hogy beszélhet-e velem pár percet. Persze. Kérdezte, hogy Lilla mennyire eszik otthon önállóan, mert ott nem akar, s azt mondta, hogy anya mindig ül mellette s eteti. Mondtam, hogy tud egyedül enni, de van amikor nem hajlandó. Azt mondta, hogy hagyjuk egyedül, mert nekik nincs idejük ennyi gyereket etetni. Ez jogos, ettől féltem is, csak így elég durván hangzott. 
A másik pedig az volt, hogy beszélgessünk el arról otthon, hogy nem szabad felnőttekre kinyújtani a nyelvét, mert rájuk is kiöltötte. Na, ezen meglepődtem, ilyent tényleg nem szokott. Hazafele kérdeztem Lillától, hogy is volt ez a nyelvöltögetés. Azt mondta, csak lenyalta a szájáról az ebédet. Hát nem tudom. Bújt hozzám, ölelt, de nem sírt, jó kedvű volt, örült nekem. Itthon aztán evett egy kis ebédet. (ugyan miért?)


Valószínűleg én vagyok kissé érzékeny most, de eléggé elkeseredtem. Nem tudtam a gyerekemet önállóságra nevelni. Ráadásul szemtelenkedik is (tényleg nem csinált még ilyent, nem is tudom honnan vette ez a nyelvöltögetést). Sőt, ha azt vesszük, még megszülni sem voltam képes, hiszen császárral született. 
Na jó, Neki nem mutatom, hogy nálam valami nem stimmel. Remélem nem is veszi észre rajtam. Igyekszem vidám lenni, s a jó oldalát nézni az ovinak.


Köszönöm a tegnapi hozzászólásokat, nagyon jól esett. Aranyosak vagytok!!! Holnap már biztosan jobb lesz minden, csak ma egyébként is feszült vagyok.


Szép napokat mindenkinek!

3 megjegyzés:

Rucola Designs írta...

Jaj, ne keseredj el! Ez neked is legalább akkora beszoktatás, mint Lillának, meg kell lennie, szoknia kell a közösséget. Sokszor fáj, igen, de hosszú távon meg lesz az eredménye. Az én egyik fiam olyanokat mondott a bölcsiben, hogy sose főzök. :) A nyelvöltögetést meg a többiektől tanulja, fog még csúnyákat is mondani, aztán majd abbahagyja. Kitartás!

krisssz írta...

Jaj, tényleg ne ess már ennyire kétségbe! Bele fogtok jönni az oviba, gyanítom Lilla előbb, mint te:) Semmit nem csináltál rosszul, nyugi. Saját eszközeivel most gyakorolja a harcot, ami nem baj:) És egyébként mi van, ha nyelvet nyújt? Semmi:)) Legalább vagány csajszi lesz:) Ha meg éhes, egy idő után tuti, hogy fog enni, ha látja, hogy senki sem eteti meg.

do írta...

Fel a fejjel! Az én két csajom is császáros.
Az első napok ilyenek. Majd belerázódtok. A legtöbb ovónő szeret kicsit kekeckedni. Nekem szerencsém van, mert nálunk ilyen nincs, de nagyon sok hasonlót hallok :( Te csak bólogass, hogy jó persze, megbeszélitek és kész. Ne csinálj ebből ügyet. Ezeket egymástól tanulják. Fog még csinálni és mondani cifrábbat is. Ez nem a Te hibád, csak gyerek és szeretné, ha figyelnének rá. Otthon Ő volt a figyelem középpontjában. Fura Neki, hogy most nem így van. Belerázódtok. Kitartás és ölelés!!!