Névnap

Rendszeres olvasók

2009. április 30., csütörtök

Egy negatív és egy pozitív érzés

S mindegyik a scrapbookozással kapcsolatos. Ahogy korábban írtam, készítem az anyák napi ajándékot. Tegnap elkészültek a fényképek. Nagy lelkesedésemben az első adodó 10 percben elkezdtem rendezgetni, válogatni őket, hogy mit hova tegyek. (Nem tudom, más hogy csinálja, de Lilluka mellett semmibe sem lehet belekezdeni. Ha ő elmélyülten játszik, s a kezembe veszek valamit, mint most a fényképeket, abban a pillanatban jön ő is, s ha nem figyelek repül minden szanaszét. Na, ezért sem művelem a hagyományos scrapbookozást.) Szóval nem sokáig ábrándoztam a képek felett, mert inkább játszani, mesélni mentem. Viszont kikértem apa véleményét. Kértem mondja el, szerinte melyik elrendezés jobb a felvázoltak közül. S ekkor jött a negatív élmény. Apát ez nem érdekli, ő nem ért hozzá.... Mondjuk ezt eddig is tapasztaltam már, de most valahogy olyan rosszul esett. Teljesen lelohasztotta a lelkesedésemet.
Ma reggel pedig benéztem a blogomra, s láttam, hogy mindkét freebiemet feltették a digi-free oldalára. Ez olyan nagy öröm volt számomra! Minden korábbi elhatározásomat félretéve, azonnal lelkesen elmondtam apának is. S nem hagytam, hogy elvegye az örömömet!

Szép napot mindenkinek!

2 megjegyzés:

altalena írta...

Ne is hagyd hogy elvegyék a kedved, csináld magad örömére, és majd átragad rá is:))) Örülök, hogy a freebie-jeid felkerültek a digi-free oldalára, gratula!!:)

Kata írta...

Ismerem az érzéseidet. Ne hagyd hogy lelombozzon, megérdemled az örömöt, amit az alkotás ad és biztos vagyok benne, hogy aki ilyen albumokat, fényképeket kap boldog lesz tőle, függetletnül attól, hogy ért-e hozzá vagy nem, pusztán azért mert róla és neki szól :)